Holnap költözöm, eszméletlenül régóta várom ezt a napot, most pedig kibaszottul félek tőle. Minden bútort szétszereltem, férfias kis hólyagok nőttek a kis puha tenyeremre, és hihetetlen keménynek érzem magam, hogy ezt sikerült végigcsinálnom.

Tegnap éjjel majdnem elveszítettem valaki igazán fontosat. És ismét megtanultam, hogy minden csak egy pillanat műve. És minden kétely egy ilyen rossz pillanatban ijesztő erővel türemkedik ki a valóságba, alapjaiban megbolygatva azt.

Ezen gondolkodom, miközben az egész szoba tele van az életem lapraszerelt darabkáival, és kezdek fáradtabb lenni annál, semmint aludhassak. Holtpontátlépés határán vagyok.

Ez az egész így most összességében nagyon fura. Kezd tudatosulni bennem, hogy most kezdődik el az életem hátralevő, nagybetűs része.

Pedig azt hittem sose akarok felnőni.

Őt kérem jövő karácsonyra.

Sebek

Minden sebet, amit okoztatok egy emberre bízok. Ahogyan szépen lassan levetem az összes ruhát magamról, miközben szavakat suttogok a sötétbe, láthatóvá válik mind. Akkor vagyok igazán meztelen, amikor fény nélkül is láthatod, miket írtak rám a döntéseim. És ha még így is kívánsz, akkor hiszem el igazán.

Amúgy az van az alkaromra írva fekete szemhéjtussal, Lilla szerint borzalmas tipográfiai érzékkel, hogy "a bilincs nekem inkább ékszer".

Szokások

Leszoktam a kávéról. Leszoktam a nikotinról. Új függőségeket és rossz szokásokat kell gyűjtenem, mielőtt véletlenül megtisztulok.

Álmosság

Na most nem vagyok benne teljesen biztos, hogy az eső miatt álmosodtam el...

Eső

Tökre elfelejtettem, hogy esőben gombnyomásra elalszom bárhol, bármikor. Így ma sem megyek bevezetés a filmelméletbe órára, pedig mindjárt vizsgázom is belőle, de jó.

Hangulat

Amúgy minden fura dolog 15 évesen történt meg velem.

Hasonló

Születésnap

Most éppen sírok, nem csak a meghatottságtól. Üdv a kegyetlen felnőttkor küszöbén.

De van találtam egy kuckót, ahol csodák történnek.

Oldboy

Hány sóhaj fér el tíz négyzetcentiméteren?

Hormonok

A megemelkedett pulzusszám arra hívja fel a figyelmem, hogy jó lesz óvatosnak lenni, mert az utóbbi napokban mindenféle biokémiai folyamatok indultak el a testemben, és ha ezek kiváltó okát akarnám megkeresni, arra jutnék, hogy egy szakadék szélén állok, aminek túloldalán lehet, hogy nem veszem észre a rothadó almát, vagy ha észreveszem, jobban tenném, ha nem arra figyelnék, hanem arra, aki mindeközben engem néz.

És ha ez a nézés zavarbaejtő, mert áthatol a ruhán, és egyenesen a csontba, a húsba, az agyba akar belelesni, amit annyira próbálok elrejteni, mint semmi mást, mert ez az egyetlen, ami igazi bennem, ami a sajátom, amit nem tudok elmondani, de ha ez a valaki mégis erre kíváncsi, akkor felmerülhet-e a menekülés lehetősége, vagy fölösleges, mert úgyis megragadják a kabátunk kötőjét, és úgyis a végén tejesen meztelenül fogunk feküdni valahol mosolyogva megkönnyezve azt, hogy ismét kitárulkoztunk, miközben lábacskánk alatt gyönyörű kis tócsában gyűlik a menekülés sebeiből csöpögő vér?

Nem tudom. De kíváncsi vagyok. És naiv. Semmi mást nem szeretek és gyűlölök jobban magamban, mint ezt a két kiirthatatlan tulajdonságot.

Test

Kedves Testem! Tudom, hogy kihasznállak olykor, meg sokszor mondogatok olyanokat, hogy "Ez csak egy test", meg kizárlak a hidegbe több órára, meg keveset alszom, keveset eszem, stb, de picit durvának találom, hogy ezt most úgy bosszulod meg, ahogyan. Bőven elég lenne, ha csak a hangomat vennéd el, a zsepiözön, a fülfájás, az energia teljes hiánya, és a többi kellemes tényező nélkül is érteném a célzásodat, és egy picit jobban odafigyelnék. Arról nem is beszélve, hogy így most egy csomó tök jó dologból is kizársz minket. Szóval, gondold át.

Remélem értjük egymást, köszi.

Bacik

Ma reggel már barátom volt a kalcium, a C-vitamin, a forrófürdő, az aspirin, viszont nem sokára ki kell zárnom magam a hidegbe, ettől most egy picit izgulok. Főleg, hogy olyan mély a hangom, mint már nagyon rég, és ilyenkor nem szeretek beszélni.

Bár tegnap rájöttem, hogy van, aki mellett elfelejtek betegnek lenni.

Fókusztávolság

Vajon mennyire veszélyes egy másik ember fókusztávolságán belülre kerülni?

Soundtrack

Változás

Azt hiszem megváltozott ma valami.

A napom egyik, de nem utolsó csúcspontja pedig egy félreolvasásból fakadt, miszerint a filmforma koncepciója az orgazmus.

Harc

Az idő a legnagyobb ellenségem, ha tehetném addig nyújtanám és fojtogatnám, amíg el nem szakad. Minden más most mellékes, próbálom elkerülni a szakad szélét.

Kérdések helyett igyekszem a válaszokra koncentrálni.

És kedvesnek lenni, időnként, olykor-olykor, meglepetés-szerűen.

Mellesleg a csempék az őrületbe kergetnek, de ha ez kell a felnőttkorhoz, hát tessék. Legbelül úgyis pici maradok örökre.

Elektromosság

Mostanában belopózott a tudatalattimba az elektromosság. Hol fenyegető tényezőként, amitől valakinek igenis meg kell védenie, hol kis szikrák képében, amik összedörzsölődő könyökök kacajából születtek.

Még mindig lenyűgöz, hogy mennyire amorf és kiszámíthatatlan világegyetemben egyensúlyozom.

Megállapítások

Monogámiát árasztok magamból, és ez mostanában hat az ellentétes nemre, bár azt hiszem, zavarba jövök tőle. Akármennyire is mágikus. Nem lennék jó boszorkány, hiába veszélyesen jók a megérzéseim.

Viszont rájöttem, hogy megbecsülendő az az ember, aki nem jön zavarba attól, ha az, akit levetkőztetne, váratlanul sírva fakad.

És szemtanúja voltam egy autóbalesetnek.

Kívánság

Ha elromlok, attention whore leszek.

Űrtartalom

Frusztrációim kezdenek kitüremkedni a valóságba: fogytam 3 kilót.

De barátkoztam ma egy kígyóval! Bár ő se mert enni az én jelenlétemben. Én se szeretek másokéban. Ki tudja, talán lelki társra találtam...!

Álmomban

meghaltam egy repülőgép-balesetben. De nem féltem, mert tudtam a felszállás pillanatában, hogy így lesz. Hatalmas káosz volt, mindenki kiabált és szaladgált, csak én ültem nyugodtan, kifele bámulva a repülőgéphez képest szokatlanul nagy ablaküvegen. Egy kicsit szomorú voltam, azt hiszem.

A gép nem tudott rendesen fölszállni, ezért egy közeli autópályán, majd egy erdőben kötött ki, ebből volt a baj.

Mostanában gyakran álmodom repülőgép-balesetekkel. Ez vajon mit jelenthet?

I'm gonna clean my house,

I'm gonna clean the WHOLE WORLD!

Meglepően sokkolt, amikor ma egy olyan ember vette fel velem a kapcsolatot, akivel én nem mertem volna soha. Kedves kis meglepetés volt így takarítás közben.

Befejeztem egy filmet. Vagy le, holnap kiderül.

Manipulációk forgószelének epicentrumába helyeztem magam. Kényelmes és ingatag.

A csíkos zokni pedig mosolyra deformálta az ajkaim.

Vajon

akaratgyenge vagyok, vagy csak reménytelen?

Erre táncoltam pénteken. Vászon előtt, a főelőadóban, miközben veszettül csillogott a szemem. A kínos pillanatok mellett a szürreálisakba vagyok még veszettül belebolondulva.

Meg úgy tűnik, a veszettül szóba, bár ez azt hiszem ideiglenes.

A 100-ik.

Hihetetlen, hogy mennyire nem barátkoznék a 18 éves kori önmagammal. Mókás volt megtalálni ezt. Döbbenetes mennyire nem vagyok stabil.

Amúgy minden megváltozott körülöttem, amit régebben fontosnak tartottam.

Most majdnemekből és talánokból próbálok épp várat építeni, miközben elképesztően erősen vágyakozom a lehetetlenre. De azt hiszem jó ez így, vagy ha nem, azt úgyse veszem észre.

De valaki újradefiniálhatna, talán az egyszerűbb lenne. Bár nem biztos, hogy igaz.