2010. február 18., csütörtök

Vákuum

Egy kis vákuummá változtam, azért tűntem el. Egy kicsit elkezdtem élni. Elnézést mindenkitől. Ha kellenék, megtaláltok a valóságban.


üdv.

2010. február 15., hétfő

Kívánság

Rittenytettem egy kis cyberdada nyalánkságot két különböző fordító segítségével, mert "nagyon ráértem". :P


Azt kívánom, hogy én vadász legyek a különböző étel keresésében
Azt kívánom, hogy én legyek az az állat, ami beleilleszkedik abba a hangulatba
Azt kívánom, hogy én korlátlan lélegzettel rendelkező egyén legyek
Azt kívánom, hogy én egy olyan szívverés legyek, ami soha nem éri el, hogy pihenjen
Azt kívánom, hogy én egy idegen
legyek ki vándorol le az égen
Azt kívánom, hogy én csöndrepülésben legyek egy csillaghajó
Azt kívánom, hogy én hadseregekkel legyek hercegnő a kezénél
Azt kívánom, hogy én egy olyan uralkodó legyek, aki elérné, hogy értsék
Azt kívánom, hogy én olyan író legyek, aki látja, ami még látatlan
Azt kívánom, hogy én egy ima legyek, ami kifejezi, amit gondolok
Azt kívánom, hogy én olyan fáknak egy erdője legyek, amik nem bújnak el
Azt kívánom, hogy én egy olyan tisztás legyek, amit titkok nem hagytak el belül.

Bárcsak egy vadász keresi a különböző élelmiszer -
Bárcsak az állat, amely beleillik abba a hangulat
Bárcsak egy személy korlátlan lélegzet
Bárcsak egy pillanat, hogy soha nem jön el a pihenés
Bárcsak egy Stanger, aki vándorol lefelé az égen
Bárcsak egy csillaghajó némán repülés
Bárcsak hercegnő a seregek a kezét
Bárcsak egy vonalzót, akik bármit megértetni velük
Bárcsak egy író, aki látja, mi van még nem látott
Bárcsak egy imát hogy mit gondolok
Bárcsak egy erdőben a fák, amelyek nem elrejteni
Bárcsak egy tisztáson semmi titok belsejében hagyott

2010. február 14., vasárnap

Energy

Le kell szoknom a kávéról, meg a cigiről is, erre jutottam. :/ Az egyre gyakrabban jelentkező migrénes rohamok miatt jutottam erre az elhatározásra, majd meglátjuk meddig és mennyire fogom komolyan gondolni, viszont koffeinpótlásnak összegyűjtöttem azt a 10 számot, ami reggelente erőt szokott adni, amíg bemászok az egyetemre. Remélem koffeinpótlásnak is alkalmasak lesznek ^^"





























2010. február 12., péntek

Posztmigrén tompultságban terveknek születése



Erre a zenére akarok filmet csinálni, amint lesz rá pici időm.

Amúgy igen, posztmigrén állapot van ismét... Sajnos. Kisebb látászavarral kezdődött most... auratünetnek hívják, mint kiderült... No mindegy, hála a Kóficnak most egész hamar, egy-másfél óra alatt túlvoltam rajta. :)

Meg megnéztem a Lé meg a Lolát kortárs filmes órára... Túl tompa vagyok bármit is írni róla, de mosolyogtam. :)

Na most csak ennyi, de...
puszi

2010. február 11., csütörtök

Koffein

Halihó. Van még félórám a következő órámig, úgyhogy gondoltam postolok egyet innen, az elte btk főépületének remek kis könyvtárából, ahova kiderült, hogy fél évig illegálisan jártam be ^^ No mindegy, jókislány módjára szépen néztem, hogy én nem tudtam, meg nem hittem, aztán kiperkáltam a 200 forintot, beregeltem, és immáron legálisan élvezem az oldschool gép nyújtotta gyönyöröket.

Aludni nem nagyon sikerült, hideg is volt, nem tudom miért vonzom mindíg a hideg szobákat, wtf... Hajnali 2 előtt megint nem nagyon sikerült ágyba jutni, amit nem is sajnálok, csak hát na. Amikor másnap fél 8-8 körül kelni kell, akkor annyira nem kedves. ^^" De megérte. :) Végülis lassan megszokhatnám, hogy egyikünk sem képes emberi időben ágybasurranni.

Amúgy volt ma reggel egy médiaszociológiám, amin be is vállaltam egy előadást a Star Trek fanatikusokról áprisilra. A Trekkerek című filmet kell majd elemezni, meg úgy általánosságban beszélni a rajongásról. Nice. ^^

Nomeg tegnap megvolt az első videoblogos órám, ami igencsak ígéretesnek látszik, a tanbának tetszett a filmes előképzettségem, meg hogy van felszerelésem, úgyhogy lehet, hogy gyakorlásképpen majd ezen a blogon is néha postolok kisfilmekben...

Este meg voltam filmvetítésen, amin Gothár Péter: Idő van című filmjét vetítették, és hát bazz. Azt hiszem ennél posztmodernebb filmet még keveset láttam, bár tekintve, hogy Eszterházy írta a forgatókönyv nagyrészét, talán ez annyira nem is meglepő. Majd lehet, hogy írok róla valami összeszedettebb szösszenetet, ha lesz időm (ami mostanában nem nagyon szokott lenni)...

Hümm, mit akartam még...

Ja igen! A tegnapi nap tanúlsága, amit Frivollal megállapítottunk:

A dohányzás életet ment(het).

A hogyanok és miértek majd később...

Csók!

2010. február 9., kedd

Kívánság

Per pillanat semmire sem vágyom jobban, mint egy

USB-S NOKEDLISZAGGATÓRA!!!!

köszönöm, hogy elmondhattam.

2010. február 8., hétfő

Welcome to the future

...éééés meggyógyultnak nyilvánítom magam ezennel. Hála a Kófic szerda óta való itt tartózkodásának, és ápolgatásának, sikerült kimásznom a nyavajából, amibe belecuppantam múlt hét közepén. :) ideje is volt, ugyanis mától újra egyetem-begyetem, méghozzá minden nap (pénteken is, nyüssssssssz) 9-től kezdek, ami a múlt félévi órarendemhez képest nagy érvágás. o.O
No mind1, nem nyüszögök, legalább a Kófic se fog fél órás késéseket produkálni minden egyes reggel, amikor nálam ébred. ^^"
Hm, azt hiszem mára ennyi, most megyek is, és trenírozom magam a mai nap kihívásaira.

Ja, és ismét kávékorszak lesz, azt hiszem.

Addig egy kis nézegetnivaló Mouchette-től.



A háttérről:

Mouchette egy '67-es francia film főszereplője, a Mouchette.org az ő karakterére épül. Célja megmutatni, hogy az interneten bárkik lehetünk. Akár egy film halott főszereplői is, ha akarunk.

A filmről:
"Mouchette napvilágra hozza a mindenütt ottlévő gonoszt" (Bresson), de nem a szokásos, szánalomraméltó áldozata a társadalomnak. Ez az iskolakerülő gyereklány könyörtelenül és indokolatlanul, velejéig rossz. Mikor a vadorzó, akihez a vihar elől menekült, a szállásért cserébe megerőszakolja, Mouchette a fertelmesen visszataszító férfit gyilkosnak hiszi, s szinte önként adja oda magát neki. Amint rájön, hogy a férfi nem gyilkos, csak szánalmas hazug, beteges képzelgő, lelkileg összeomlik. "Mouchette halála a filmművészet legtitkosabb jelenetei közül való, talán már túl van a csenden is. Fehér kendőt terít a vállára, belegöngyölődik, majd legurul a folyópart lejtőjén... Harmadszorra belezuhan a vízbe. Csobbanás képen kívül, a kamera nem követte. Csak most fogjuk fel, mi történt." (Bikácsy Gergely)

2010. február 4., csütörtök

Elfekvő

A szünetem utolsó drága napjait egy lebetegedés és az etr nevű csoda édesítik meg. Remek. -.-"
De mindennek van pozitív oldala is: amíg kitartottam, találkoztam sok aranyossal, akiket az utóbbi időben hanyagolnom kellett legnagyobb bánatomra... Illetve a Kófic érdeklődésének adott hangot a hétvégi nekem teát főzős, és stratégiai játékokban egymást lenyomni próbálós időeltöltést illetően. ^.^ De akkor is.

Gyűlölök betegnek lenni. -.-"

Nyüff.

2010. február 2., kedd

HEAAAARTS!!!

Megeszlek. Megnyallak, belédharapok, megkóstollak, és megeszlek. Azért, mert fincsi vagy. Aztán majd csak lesek ki a fejemből, hogy nem maradt belőled semmi. És sírni fogok, de késő bánat, mert már megettelek.

Talán annyiban okoska leszek, hogy apró falatokban fallak föl. Akkor tovább élvezhetlek. De a lényeg a lényeg: megeszlek.

Szőröstül-bőröstül. Mint a mesékben. Mint a nyuszikat.

Nyamm-nyamm.

Hamm-hamm.

Nyüssz-nyüssz.

Bumm-bumm.

És puff.