2010. május 31., hétfő

Funny Facts of Vizsgaidősuck

A nők mindössze 5%-a rendelkezik olyan testarányokkal, amilyen a tömegmédiában ideálisnak számít (nagyon magas, nagyon vékony, nagy mellek).
Film és médiaszociológia

2010. május 30., vasárnap

Piroska - másképp

Piroska és a bűnöző szürke farkas szürreális-posztmodern bábanimációs musicalje Garri Bardintől.

Zseniális. ^^






2010. május 29., szombat

Egy tenyér, ha csattan

Egyedül. Kicsit. Régóta nem volt már ilyesmire példa. Mióta a Kófic beköltözött, szépen lassan, magányosan töltött óráim száma drasztikusan csökkent. Most viszont hazament, úgyhogy itt maradtam, még körülbelül egy-két órára egyedül. Utána jön a húgom, hogy véget vessen a magányos óráknak. Majd holnap a Kófic is. Papást-mamást játszunk egy hétig. Ezt is ki kell próbálni.

Aztán jövőhéten meg animációs vizsga, amitől félek. Lusta Dick nem hiszem, hogy egyszerű vizsgát állítana össze, nem olyan típusnak tűnik. Meg amúgyis, itt egyetemen semmi se olyan, amilyennek látszik. Akitől nagyon paráztam, a Bagoly kiderült, hogy nem is annyira durva, akitől meg egyetlen félelmem arra irányult, hogy erős feminista, róla meg kiderült, hogy ki tudja úgy kérdezni az anyagot, hogy ha elolvastam, akkor sem tudom elképzelni, hogy mi a fenét akar. No mind1. Vizsgaidősuck... Csak kár, hogy ebben a félévben még beszámít, sőt. Ha nem leszek legalább 3 tárgyból 5-ös, akkor pápá film szakirány, aztán lehet gondolkodni, hogy merre tovább.

Szerintem elmegyek implantátum-tesztelőnek. Azt olvastam a napokban, hogy a számítógépes vírusok komoly rizikófaktort jelentenek a beültetett chipeknél, és további tesztelés kéne. Ki tudja, lehet, hogy egyszer még cyborg leszek.


2010. május 24., hétfő

Fractured subjectivity


"Roy Boyne a képzőművészetekből kiindulva Fractured Subjectivity (Töredezett személyiség, 1995) című esszéjében foglalja össze a posztmodern személy jellemének egyik sajátos tulajdonságát: a posztmodern személyiség „széttöredezését”. Véleménye szerint a posztmodern személyiség két, egymáshoz nem illő résszel modellezhető, amelyeket éles határvonal választ el, és a két fél közötti kapcsolat a harmóniától az ellentéten át a megsemmisítés szándékáig változhat (Boyne, 1995: 68). Elliott a kérdéssel összefüggésben úgy érvel, hogy a posztmodern a személyiség esetében is csak a felszínre koncentrál, és ez az a folyamat, amely az individuum széttöredezéséhez vezet. Lacan értelmezésének megfelelően e folyamat során a posztmodern egyéniség decentralizálódik, és önmaga is csupán egy másolat másolatává válik; a személyiség elvész a felszín, a közvetlen, a látható mögött (Elliott, 1996: 24).



A posztmodern identitás jellegzetességei között kell megemlítenünk a fantáziának az egyéniségformálásban betöltött szerepét. Ugyancsak Lacan nyomdokain járva, a posztmodern személyiség kapcsán Winnicott is a fantázia jelentőségét hangsúlyozza. Érvelése szerint az egyén pszichológiai fejlődése során egy közvetítő zónát (transitional zone) hoz létre, amely a képzelet és a realitás egy sajátos egyvelege. Így az egyén nem az ellentétek polarizálása, hanem e közvetítő zóna mentén formálódik, amely a kreativitás és a képzelet segítségével köti össze a külső és a belső élményeket, az egyént (self) a másikkal (other) (Elliott, 1996: 26). Ezt a gondolatmenetet folytatja Melanie Klein paranoid–skizoid-elmélete, amely azt a folyamatot írja le, amelynek során az egyén a közvetítés aktusa (channelling) által, a fantázia segítségével a saját tulajdonságait vetíti ki másokra, illetve mások elképzelt tulajdonságait teszi saját személyiségének részévé. A Klein utáni elméletek a posztmodern identitás új megközelítését tették lehetővé. Míg a korábbi elméletek a posztmodern egyént a legtöbbször nárcisztikusnak, illuzórikusnak, ridegnek, decentralizáltnak és töredezettnek írják le, addig az utóbbi időben a posztmodern egyén kapcsán a jelentésalkotás tudattalan folyamata került a tudományos érdeklődés előterébe. Ezen elméletek alapján a posztmodern „én”-t az egyén (self) és a másik (other) elegyeként írják le, amennyiben az egyén a saját maga által konstruált jelentéseket alkalmazza másokra a kivetítés (projective) és a befogadás (introjective) mechanizmusai által (Elliott, 1996: 29)."

Guld Ádám: A Madonna-jelenség és a sztárság konstituálódása a posztmodern médiában

2010. május 23., vasárnap

Soundbite


Sírás, repülés, nevetés, fáradtság, sikítás, szélsüvítés, hiányzás, sok-sok bor, éjszakai fények, hosszú alvás, tanulás, füstgomolyos sörivászat, és ha már sör, akkor cseresznyés.

Hazaérkezés.

2010. május 13., csütörtök

Portfolio


Végre van laktózmentes tejem, ezáltal kakaóm, csak kár, hogy koffeinmentes.
Ismét nem aludtam túl sokat, tegnap két vizsga volt, ma is lesz egy, és a fene tudja hogy fogom magam estig annyira összekaparni, hogy eljussak a Deti Picasso
koncertre... :/
No mindegy, nem is ez a lényeg, hanem inkább az, hogy a tegnapi webszerk-videoblog duplaötösért megajándékoztam magam a Web design: Video sites-os Taschen könyvvel, és meg is találtam benne azt az oldalt, ami úgy tetszett, és inspirált a videoportfólió építésében... Ha érdekel, akkor katt.