Springtime

Fehér ruhácska, napsütés, kófic, hétvége, főzőcske, tündérke, sör, cigaretta-redukálás, energia, sikítás, rohanás, napszemüveg, cukorkák, cuppanások, endorfin.

Nagyjából így érzem magam :)

a másik Lö táskájának és zsebeinek mítosza

Itt ülünk. Ketten. A feleségem és én. Hedonizmus és romantika. Csöpög az eső. Fogy a bor. Sok a füst. Táskát ürítünk. Nálam alszik. Vigyorgok.

Lista:

Narancsos Lindt étcsoki lapocskák

Étcsokoládé csokoládéhabos és meggyes-chilis töltelékkel

Spéci tic-tac (Chill)

Tolltartó (benne: 6 grafit, gyurmaradír, zebratoll, cérna, tűvel!)

3 db usb fülbevaló

Vészhelyzet bugyi (fekete-szürke csíkos, szexi csipkével)

Gázspray (az önvédelem fontos!) -> erősen ingerlő könnyfakasztó hatású anyagot tartalmaz - családon belüli erőszak! Széllel szemben ne használjuk!

Velencei bérlet

Nővérének 18+-os diákja

Napszemüveg (Ákostól, aki eltűnt)

Megtalált bőrkesztyű

Csöveskesztyű

Hajfestőszett (kesztyű, ecset, tégely. Piros. Régen kulacstetőként funkcionált)

Hegyező

Két rejtélyes módon akasztónélkülivé avanzsált kurvanehéz fülbevaló (nagyon színes)

Indokolatlan mennyiségű öngyújtó (5db, 3 működőképes)

Sparból lopott műanyagkanál, mert bármikor szükséged lehet rá (pl éjszakai fagylaltevéshez)

Szempillaspirál

Betét

2 nagy újratölthető elem és 3 pici

Egy fekete-ezüst hajpánt, ami szét van szakadva, cyber és olcsó volt, de pici a fejére

Egy ribizlis zöldtea filter

Egy fekete-fehér csíkos esernyő-bugyi

Sok-sok negro ^^

Egy szétszakadt karkötő, meg egy meghatározhatatlan eredetű funkciótlanul pici gyöngysor

Mp3 lejátszó, fülhallgató + még egy fura állapotban lévő, nagyobb fülhallgató, rajta 2 gémkapocs, mágneses kapcsolódásban

660 forint + ukrán pénz

Lejárt rajzbérlet

Cigaretta adójegyek (különböző országokból: cseh, horvát, magyar...)

Kitchen Budapest matrica

Ecsetfilc, 0.05-ös grafikustoll

Kulcs

Még egy hegyező ^^

Labello

Csokipapír, papírok = szemét

Koszos zsepik

Kávés Vivil cukorka 100 Ft-ért a mexikói (úti) cigányoktól

Papír kicsikori képpel

Telefonszám Prodigys fülbevalóért ^^

Zsepi (tiszta)

Pénztárca

Könyv (nekem kötötte!!! ^^)

Cigi

Mobil

és egy tollrugó finálénak ^^

...Ennyi. ^^

Love is a fairy tale.

Ez van a pizsamámra kanyarintva színes, giccses, kacskaringós betűkkel. És ahogyan az együtteses pólóval a rajongást és az azonulást fejezzük ki, most én is hasonlóképp érzek a kis lila plüssruházatommal kapcsolatban.

Talán annyiban árnyalnám, hogy:

His love is a fairy tale.

mert nem mindegy azért ^^ és elnézést, de erről szóltak a napjaim, ebből fakadóan erről szól a post is.

köszöntem :)

Ébresztő!

@Kófic: Ha lesz még legközelebb, és el akarsz jutni iskolába, ezzel tessék ébreszteni :)



u.i.: Kivéve(!!!!!) ha migrénnel ébrednék ismét. Akkor puszikkal, kávéval és ágybareggelivel/ha hányingerem is lenne, akkor ágybacigarettával ^^ (nem telhetetlen a kisasszony, és nem is hedonista)

Owwww.....


u.u.i: @mindenki: most megyek a cicás fölsőért ^____^ majd képes beszámolót fölteszek, ha megkaparintottam, hogy nevessetek/irigykedjetek. ^.ˇ

R41N.generator

Villanások. Kissé kuszák a gonolataim, olyanok, mint a hajszálaim az ilyen furcsa délután magamhoz térős alvások után: ide-oda állnak rendszertelenül, szabálytalanul.

Tegnap egyetemen voltam. Nem sokat, de pont eleget. Előtte keveset aludtam. Nem ment. Egyedül nem. Aztán találkoztunk. Belebújtam az aurájába, a lelkébe csimpaszkodtam és nem engedtem. Mesélt. Zenélt a nyakkendője. Nevettem. Bementünk a Cseribe. Barátkoztam. Ölelgetett. Oltogatott. Én is őt. Telefonhívás. Át kéne kukkantanunk egy régóta halasztgatott találkozó végett.

Bólintok, amúgy is kíváncsi voltam már rá. Cigaretta, majd indulás. Odaérés. Még egy cigaretta, pedig azt mondtam fontolgatom, hogy leszokok.

Fölmenés, megismerkedés, beszélgetés. Szimpátia. Tényleg kiélezett helyzet lehetett volna, de nem volt az, pedig rá vagyok gerjedve a fura helyzetekre.

Beszélgetés, ígéret a folytatásra (később betervezett betartása az ígéretnek), búcsúzás.

Koleszba kísérés, rá várás, addig olvasás, hazacsábítás, svéd felvételek meglesése. Trollokon mosolygás. Majdnem különalvás. Aztán mégse.

Reggel nehezen fölkelés. Kávéfőzés, reggeli készítés, zombiarccal mosolygás. Vele menni akarás, de visszaküldés aludni. Azért buszhoz kikísérés. Búcsúcsók. Hazajövés. Furcsán alvás.

Megállapítás: a koffeintől tényleg gyorsan álmodunk.

0100100101100100011001010110011111110110011011001110100101110011

0100100101100100011001010110011111110110011011001110100101110011, vagyis idegölés. Ezzel telt a mai napom vége. Előtte teljesen idilli volt, minden olyan varázslatos. Felébredtem mellette, nagyon korán, nagyon kevés alvás után, de a sors gondoskodott róla, hogy még egy nappal hosszabb legyen a hétvége. Az iskola megvár, a szeminárium le van szarva, csak a karjaiban lehessek még néhány órát. Hihetetlen volt, annyira nyugodt. Az idő megszűnt egy picit létezni. Mintha megállt volna a világ az ajtókon-ablakokon kívül. Csodálkoztunk is, amikor kiléptünk a kapun, hogy jé, itt kint az idő nem állt meg.

Szóval a nap nyugodt egymásrafigyeléssel telt. Viszont miután elbúcsúztam tőle, a védőbúra megszűnt létezni és egy telefonhívással atomjaira zúzták a megingathatatlannak hitt lelkibékémet, amit már több, mint egy hete építgetek. Nehéz elhinni, hogy úgyis elér az energiaszívásuk, hogy több, mint 20-30 kilométernyire vagyok tőlük. Talán mégis Szanticskára kéne menekülni, ott úgysincs térerő... És hiába vagyok a lányuk, úgy érzem ez azért kissé túlzás. Miért kell mindig beütnie a szarnak, amikor azt hiszed minden oké? Kibaszottul gonosz játéka ez a sorsnak...

De nem baj, én szoktam mondogatni, hogy ami nem öl meg, az erősebbé tesz, hátha most is igazam lesz... Hátha.

Azért mosolygok, ha eszembe jut... Talán majd a sok rágondolás szülte sok mosoly elnyomja a keserűséget... Remélem. ^^"

h3d0n12mu5

Épp az ágyamnak nevezett matracon üldögélek, laptoppal az ölemben, PJ Harvey-s ruhámban, posztmarcang hangulatban, nikotin után sóvárogva, orbitális, mégis megnyugtató kreatív káoszban.

A mai nap a vérszívásról szól. Illetve majd elmegyünk sétálni a vásárcsarnok felé, de előtte még találkozó drága exemmel. Móka lesz ^^

Közben itt van mellettem a drága laptopja is, fura képek villannak föl rajta, amíg pihenteti a képernyőt. Mosolyt fakasztó egészen.

Mindeközben Animatrix soundtracket hallgatok. Tökéletesen illeszkedik ehhez a finom, szürke, nyugodt naphoz.

Még kismillió dologról írnék szívesen, de azt histem kicsípem magam a vérszíváshoz, és mérséklem a kreatív káosz mértékét is, túl ne nőjön rajtam. A destrukció is teremtés.

Úgyhogy mára ennyi. Egy pillanatban megfogalmazva az egész nap hangulata. Minimalism ist krieg.

A további gondolatcsokorig viszontlátás, kacsintás.

Soul [(s)t]ripping

Mókás dolog ez az exchibicionizmus. Főleg, amikor a skála ilyen széles lehetőségeket kínál. Valójában elképzelésem sincs, hogy hajnali negyed négykor egy átmelózott éjszaka után miért éreztem úgy, hogy ez most szükséges. De a helyzet az, hogy általános tendencia, hogy nem igazodok a saját lépéseimen. De jó ez így. Az az igazi, amikor még magam számára is kiszámíthatatlan vagyok. Szeretem az ilyet. Szórakoztat, leköt. Olykor el is gondolkodtat.

Minden kezdet nehéz. Ez az első bejegyzősdi is mindig olyan sutára sikeredik. Pedig ez már nem az első nekifutásom a netnaplózásnak, csak a helyzet az, hogy a lustaságom mindig erőt vesz rajtam. Hiába, egy cyborg elemei is lemerülnek olykor. És mivel az albérlet kong az ürességtől mind elemek, mind élelem terén, azt hiszem én is merülő tendenciát folytatok. De ennek is megvan a maga varázsa. Mint minden hiánynak. Alapvetően szeretek hiányolni dolgokat, minden ezáltali kellemetlenség ellenére. A vágyakozás megédesíti a később megszerzett, vagy megszerzendő dolgokat. Abszolút triviális, meg közhely, meg hasonlók. De igaz.

Úgyhogy én is csak tűrök inkább, tűröm az alvás hiányát, a táplálék hiányát, a nyugalom hiányát, és inkább elszívok egy cigarettát. Csak a gond az, hogy nincs kedvem kimenni a hidegbe, így is fázom kissé. De mi porcelánbabák alapvetően ilyen fázósak vagyunk. Pláne ha még cyborgok is vagyunk mellé. Úgyhogy azt hiszem előveszem a csábos szempillarebegtetéssel egybekötött félédes mosolyomat, és ráveszem a kedves lakótársat, hogy hadd legyen elég az ablakba kiállnom. Bár a mélyen dekoltált fölsőbe így is bele fog csípni a közelgő tél hidege, de hát valamit valamiért. Kell nekem ilyenbe cédáskodnom.

Azt hiszem ez az ominózus cigaretta már egy rituálisan elszívott jóéjtcigi lesz. Ami után nincs apelláta, aludni kell. Lesz is rá pár órám, de utána terveim vannak. Egészen nagyszabású tervek, bár valószínűleg csak számomra tűnik így. Mindenesetre miután összeszedem magam dél és kettő között, elindulok a cégbe, ahova dolgozgatok (ez egyike annak a négy helynek a városon belül, ahol meghúzhatom magam éjszakára, ha rámjönne a randomság. ^.^), lepakolok, talán takarítgatok kicsit, utána becélozom a boltot a kis hedonista bevásárlólistámmal, amiért valaki még nagyon büszke lesz rám a nap folyamán. :)

Szép tervek. Sóhaj. Ez most megint átcsapott vágyakozásba. C'est la vie.

Milyen kis nyafogós dög vagyok. Imádom magam ilyenkor. Minden cselekedet olyan irracionálisnak hat, hogyha már nagyon álmos vagy. Szoktam is mondogatni, hogy ilyenkor kiszámíthatatlan vagyok, nem szabad komolyan venni, most is mondhatnám, de már tudjátok. Nem szeretem a fölösleges szájtépést, bármennyire is az ellenkezőjét bizonygatom most ezzel. Édes kis paradox. ^^

No de legyen elég mára ennyi, elő a jóéjtcigivel, sistergést akarok hallani, parázzsal világítani, vacogni, és hatalmas pupillákkal meredni a sötétbe.