Cinéműfajok?

Holnapi vizsga: Tömegfilm műfajai az animációs filmben.

Ennek örömére:

Don Hertzfeld: Genre (Műfajok)

Piroska - másképp

Piroska és a bűnöző szürke farkas szürreális-posztmodern bábanimációs musicalje Garri Bardintől.

Zseniális. ^^

Fractured subjectivity

"Roy Boyne a képzőművészetekből kiindulva Fractured Subjectivity (Töredezett személyiség, 1995) című esszéjében foglalja össze a posztmodern személy jellemének egyik sajátos tulajdonságát: a posztmodern személyiség „széttöredezését”. Véleménye szerint a posztmodern személyiség két, egymáshoz nem illő résszel modellezhető, amelyeket éles határvonal választ el, és a két fél közötti kapcsolat a harmóniától az ellentéten át a megsemmisítés szándékáig változhat (Boyne, 1995: 68). Elliott a kérdéssel összefüggésben úgy érvel, hogy a posztmodern a személyiség esetében is csak a felszínre koncentrál, és ez az a folyamat, amely az individuum széttöredezéséhez vezet. Lacan értelmezésének megfelelően e folyamat során a posztmodern egyéniség decentralizálódik, és önmaga is csupán egy másolat másolatává válik; a személyiség elvész a felszín, a közvetlen, a látható mögött (Elliott, 1996: 24).

A posztmodern identitás jellegzetességei között kell megemlítenünk a fantáziának az egyéniségformálásban betöltött szerepét. Ugyancsak Lacan nyomdokain járva, a posztmodern személyiség kapcsán Winnicott is a fantázia jelentőségét hangsúlyozza. Érvelése szerint az egyén pszichológiai fejlődése során egy közvetítő zónát (transitional zone) hoz létre, amely a képzelet és a realitás egy sajátos egyvelege. Így az egyén nem az ellentétek polarizálása, hanem e közvetítő zóna mentén formálódik, amely a kreativitás és a képzelet segítségével köti össze a külső és a belső élményeket, az egyént (self) a másikkal (other) (Elliott, 1996: 26). Ezt a gondolatmenetet folytatja Melanie Klein paranoid–skizoid-elmélete, amely azt a folyamatot írja le, amelynek során az egyén a közvetítés aktusa (channelling) által, a fantázia segítségével a saját tulajdonságait vetíti ki másokra, illetve mások elképzelt tulajdonságait teszi saját személyiségének részévé. A Klein utáni elméletek a posztmodern identitás új megközelítését tették lehetővé. Míg a korábbi elméletek a posztmodern egyént a legtöbbször nárcisztikusnak, illuzórikusnak, ridegnek, decentralizáltnak és töredezettnek írják le, addig az utóbbi időben a posztmodern egyén kapcsán a jelentésalkotás tudattalan folyamata került a tudományos érdeklődés előterébe. Ezen elméletek alapján a posztmodern „én”-t az egyén (self) és a másik (other) elegyeként írják le, amennyiben az egyén a saját maga által konstruált jelentéseket alkalmazza másokra a kivetítés (projective) és a befogadás (introjective) mechanizmusai által (Elliott, 1996: 29)."

Guld Ádám: A Madonna-jelenség és a sztárság konstituálódása a posztmodern médiában

Égettszag

Életigazság

This Is A Film About A Man And A Fish
this Is A Film About Dramatic Relationship Between Man And Fish
the Man Stands Between Life And Death
the Man Thinks
the Horse Thinks
the Sheep Thinks
the Cow Thinks
the Dog Thinks
the Fish Doesn't Think
the Fish Is Mute, Expressionless
the Fish Doesn't Think Because The Fish Knows Everything
the Fish Knows Everything

... és még!

Kaptok még ilyet is. Aki megmondja mi ez, kap egy vörösborban áztatott cuppanós puszit.

megint egy semmiségtől izzadsz reggel
repedt sarkad fáj
kiloccsan a csésze mellé a kávé tej
tudod, megint csaltál
előtted áll egy ember álmos szemmel
tetszkik, amit látsz
te vagy, nem más, ki mindent, amit élni kell
a tükörben találsz

egy zöld szemből többet értesz, mint ezer szóból
előtted szép jövő
leléptél halk titokban száz szobából
ha kell, ha nem: ez a nő
fülekbe neveket súgsz a félhomáylból
így olvad a jég
szomorkás idegen testtel alvadt reggel
meddig bírod még?

cukorból annyi pont, mint sárból, sóból
akarja minden száj
varázsolj szívtörőt egy zöldborsóból
így bűvöl a bűbáj
mi lesz, ha áprilisban egy délután majd
szemet szúr a szád?
tudod, egy cseppnyi bűbáj, egy csésze vágy
én nem vigyázok rád.

Dick your own.

Kérdésessé vált a pénteki Tarantino party. Nyaff. Nagyon-nagy nyaff. Pedig ez a kép rádöbentett, hogy túl sok a közös pont.

Pedig a Kóficnak is találtam karaktert:

Nyaff. Überbrutál nyaff.

u.i.:

Mai Baudrillard

"A világot azután teremtették, hogy elcsábították. Ez a furcsa elsőbbség a mai napig súlyosan nehezedik rá a valóságra."

Jean Baudrillard