Hangulat

Soundtrack

Űrtartalom

Frusztrációim kezdenek kitüremkedni a valóságba: fogytam 3 kilót.

De barátkoztam ma egy kígyóval! Bár ő se mert enni az én jelenlétemben. Én se szeretek másokéban. Ki tudja, talán lelki társra találtam...!

I'm gonna clean my house,

I'm gonna clean the WHOLE WORLD!

Meglepően sokkolt, amikor ma egy olyan ember vette fel velem a kapcsolatot, akivel én nem mertem volna soha. Kedves kis meglepetés volt így takarítás közben.

Befejeztem egy filmet. Vagy le, holnap kiderül.

Manipulációk forgószelének epicentrumába helyeztem magam. Kényelmes és ingatag.

A csíkos zokni pedig mosolyra deformálta az ajkaim.

Vajon

akaratgyenge vagyok, vagy csak reménytelen?

Erre táncoltam pénteken. Vászon előtt, a főelőadóban, miközben veszettül csillogott a szemem. A kínos pillanatok mellett a szürreálisakba vagyok még veszettül belebolondulva.

Meg úgy tűnik, a veszettül szóba, bár ez azt hiszem ideiglenes.

I do things I shouldn't

Van egy ilyen feliratú pólóm. Lovely. Diéta első napja. Utálom. Már most. Minek jó formába hozni magad, ha úgyse süt a nap? Fehértea korszak rewind. Új könvyek, víí. Cicafülek. Meow. Két nap múlva vizsga. Akkoris abban leszek. Caffein overdose. Love overdose. Overdose. Dose.

Ennyi.

Meg még:

Fractured subjectivity

"Roy Boyne a képzőművészetekből kiindulva Fractured Subjectivity (Töredezett személyiség, 1995) című esszéjében foglalja össze a posztmodern személy jellemének egyik sajátos tulajdonságát: a posztmodern személyiség „széttöredezését”. Véleménye szerint a posztmodern személyiség két, egymáshoz nem illő résszel modellezhető, amelyeket éles határvonal választ el, és a két fél közötti kapcsolat a harmóniától az ellentéten át a megsemmisítés szándékáig változhat (Boyne, 1995: 68). Elliott a kérdéssel összefüggésben úgy érvel, hogy a posztmodern a személyiség esetében is csak a felszínre koncentrál, és ez az a folyamat, amely az individuum széttöredezéséhez vezet. Lacan értelmezésének megfelelően e folyamat során a posztmodern egyéniség decentralizálódik, és önmaga is csupán egy másolat másolatává válik; a személyiség elvész a felszín, a közvetlen, a látható mögött (Elliott, 1996: 24).

A posztmodern identitás jellegzetességei között kell megemlítenünk a fantáziának az egyéniségformálásban betöltött szerepét. Ugyancsak Lacan nyomdokain járva, a posztmodern személyiség kapcsán Winnicott is a fantázia jelentőségét hangsúlyozza. Érvelése szerint az egyén pszichológiai fejlődése során egy közvetítő zónát (transitional zone) hoz létre, amely a képzelet és a realitás egy sajátos egyvelege. Így az egyén nem az ellentétek polarizálása, hanem e közvetítő zóna mentén formálódik, amely a kreativitás és a képzelet segítségével köti össze a külső és a belső élményeket, az egyént (self) a másikkal (other) (Elliott, 1996: 26). Ezt a gondolatmenetet folytatja Melanie Klein paranoid–skizoid-elmélete, amely azt a folyamatot írja le, amelynek során az egyén a közvetítés aktusa (channelling) által, a fantázia segítségével a saját tulajdonságait vetíti ki másokra, illetve mások elképzelt tulajdonságait teszi saját személyiségének részévé. A Klein utáni elméletek a posztmodern identitás új megközelítését tették lehetővé. Míg a korábbi elméletek a posztmodern egyént a legtöbbször nárcisztikusnak, illuzórikusnak, ridegnek, decentralizáltnak és töredezettnek írják le, addig az utóbbi időben a posztmodern egyén kapcsán a jelentésalkotás tudattalan folyamata került a tudományos érdeklődés előterébe. Ezen elméletek alapján a posztmodern „én”-t az egyén (self) és a másik (other) elegyeként írják le, amennyiben az egyén a saját maga által konstruált jelentéseket alkalmazza másokra a kivetítés (projective) és a befogadás (introjective) mechanizmusai által (Elliott, 1996: 29)."

Guld Ádám: A Madonna-jelenség és a sztárság konstituálódása a posztmodern médiában

Fuck work, let's dance!

Ma fotózkodtam. Meg portfóliót építettem Taschen ihletésre. Egész jól haladok vele. Meg dolgoztam. Meg kávéztam. Meg nem mentem be. És most pár napra azt hiszem el fog nyelni az élet, mert vizsgák lesznek, c'est la vie. Hallgassatok addig is Goran Bregovicot.

Jóéjt.

Korai masszív

Ilyen korai poszt szerintem még soha nem volt ^^ Büszke vagyok magamra. :)

Igazából nincs is most olyan sok mindenről írnom, mindössze sok-sok szerencsét akarok kívánni az írásbelizőknek, és egyúttal figyelmeztetni magam, hogy a vizsgaidősuck sincs már messze. >.<

No mindegy, ma legalább kedvenc tanárbácsimmal kezdek, és az órához illően (Bevezetés a hatvanas-hetvenes évek hollywoodi filmjébe) Stanley Kubrick: Lolitás ruciban megyek ^^ Bár a pólóra nőtt valami számomra egészen rejtélyes folt, megpróbálok eltekinteni tőle.

Ja és elkezdtem designolgatni az oldalt. Nincs rá sok időm, de igyekszem. ^^" Remélem bejövős.

Na akkor mégegyszer: Hajrá babusok! :)

Tito és Tarantula

Nos, visszatértem a mobilnetes, végigdolgozott húsvéti hazaugrás után, ismét lakásban, ahonnan lenyúlták a porszívóm, úgyhogy kosz van. -.-" Mindenesetre előbb-utóbb kénytelen leszek tenni ez ellen valamit, csak kérdés, hogy mikor. Kismillió dolgot kéne csinálni, intézni, nyüssz. De vígasztal, hogy mindjárt Svédország, utána meg ha visszajövök ismét meló (kaptam újabb megrendelést, víí ^^), éééééés Tito & Tarantula koncert ^^ Vigyorgom ám. Csak kérdés még, hogy Mia Wallace összeállításban, vagy valami rockabillys kis ruciban fogok menni. De azt hiszem két hét alatt csak megszülöm magamban ezt a döntést.

Mára ennyi.

Springtime

Fehér ruhácska, napsütés, kófic, hétvége, főzőcske, tündérke, sör, cigaretta-redukálás, energia, sikítás, rohanás, napszemüveg, cukorkák, cuppanások, endorfin.

Nagyjából így érzem magam :)

New form of silence

Igen, nagyjából ennyi. Az egymáshoz nem szólás művészete hihetetlen zseniálisan agyfelbaszós módon érvényesül. Vivát.

Story of Cassandra - feelin' twelve

Azt hittem örökre 16 leszek.

There is no band. There is no orchestra.

It's totally fine. I'm going out anyway.

I'm going on a date.

http://www.youtube.com/watch?v=wyBqZXl1sEk

Embedding diasbled by request.

"Mindegy, csak beteg legyen"

Az volt. És többet nem iszom éhgyomorra. Meg szerintem úgy egyáltalán.

"Do you ever get the feeling that everything in America is completely fucked up?"

Posztmigrén süppedésben a frankó

Mert ez egy igen-igen kemény, de kemény világ.

...és tényleg.

Energy

Le kell szoknom a kávéról, meg a cigiről is, erre jutottam. :/ Az egyre gyakrabban jelentkező migrénes rohamok miatt jutottam erre az elhatározásra, majd meglátjuk meddig és mennyire fogom komolyan gondolni, viszont koffeinpótlásnak összegyűjtöttem azt a 10 számot, ami reggelente erőt szokott adni, amíg bemászok az egyetemre. Remélem koffeinpótlásnak is alkalmasak lesznek ^^"

Posztmigrén tompultságban terveknek születése

Erre a zenére akarok filmet csinálni, amint lesz rá pici időm.

Amúgy igen, posztmigrén állapot van ismét... Sajnos. Kisebb látászavarral kezdődött most... auratünetnek hívják, mint kiderült... No mindegy, hála a Kóficnak most egész hamar, egy-másfél óra alatt túlvoltam rajta. :)

Meg megnéztem a Lé meg a Lolát kortárs filmes órára... Túl tompa vagyok bármit is írni róla, de mosolyogtam. :)

Na most csak ennyi, de...

puszi

Motiváció

"Az "eredeti zsenialitás" és a "filmművészet" deklarálása arra ösztönzi a közönséget, hogy olyan emelkedett jelentésnek adják meg magukat, amely épp túl van az általuk is felfogható határán. A nézők úgy érzik, megtisztulnak azáltal, hogy részt vesznek a művészmozi templomában zajló vetítés szentségében. Mennyiben különbözik ez attól, amikor a kalandfilmek közönsége at erőszak hatására jut katartikus élményhez, vagy amikor a pornográfia rajongóit elcsábítja az elérhetetlen szexuális kielégülés ígérete?"

Dudley J. Andrew

Ennek tudatában indulok el az utolsó és egyben legfontosabb vizsgámra: a filmvizsgára. ^^

Mai Baudrillard

"A világot azután teremtették, hogy elcsábították. Ez a furcsa elsőbbség a mai napig súlyosan nehezedik rá a valóságra."

Jean Baudrillard