Űrtartalom

Frusztrációim kezdenek kitüremkedni a valóságba: fogytam 3 kilót.

De barátkoztam ma egy kígyóval! Bár ő se mert enni az én jelenlétemben. Én se szeretek másokéban. Ki tudja, talán lelki társra találtam...!

Álmomban

meghaltam egy repülőgép-balesetben. De nem féltem, mert tudtam a felszállás pillanatában, hogy így lesz. Hatalmas káosz volt, mindenki kiabált és szaladgált, csak én ültem nyugodtan, kifele bámulva a repülőgéphez képest szokatlanul nagy ablaküvegen. Egy kicsit szomorú voltam, azt hiszem.

A gép nem tudott rendesen fölszállni, ezért egy közeli autópályán, majd egy erdőben kötött ki, ebből volt a baj.

Mostanában gyakran álmodom repülőgép-balesetekkel. Ez vajon mit jelenthet?

I'm gonna clean my house,

I'm gonna clean the WHOLE WORLD!

Meglepően sokkolt, amikor ma egy olyan ember vette fel velem a kapcsolatot, akivel én nem mertem volna soha. Kedves kis meglepetés volt így takarítás közben.

Befejeztem egy filmet. Vagy le, holnap kiderül.

Manipulációk forgószelének epicentrumába helyeztem magam. Kényelmes és ingatag.

A csíkos zokni pedig mosolyra deformálta az ajkaim.

Vajon

akaratgyenge vagyok, vagy csak reménytelen?

Erre táncoltam pénteken. Vászon előtt, a főelőadóban, miközben veszettül csillogott a szemem. A kínos pillanatok mellett a szürreálisakba vagyok még veszettül belebolondulva.

Meg úgy tűnik, a veszettül szóba, bár ez azt hiszem ideiglenes.

A 100-ik.

Hihetetlen, hogy mennyire nem barátkoznék a 18 éves kori önmagammal. Mókás volt megtalálni ezt. Döbbenetes mennyire nem vagyok stabil.

Amúgy minden megváltozott körülöttem, amit régebben fontosnak tartottam.

Most majdnemekből és talánokból próbálok épp várat építeni, miközben elképesztően erősen vágyakozom a lehetetlenre. De azt hiszem jó ez így, vagy ha nem, azt úgyse veszem észre.

De valaki újradefiniálhatna, talán az egyszerűbb lenne. Bár nem biztos, hogy igaz.

Arzéna

Már megint ezer éve, de pörög, forog, kilép a térből, és vissza, na kábé ilyen az időm mostanság.

Újabb félév, sok megérős, sok offline kurzus, új küldetés, miszerint Dam egyszer ELTE-médiás tanár lesz, és én megszeretem a minorom, sok munka, ami jó, bár néha túlságosan távol van attól, ahova szívesen irányítanám a figyelmem, de whatever, sok koffein, hullámzó mennyiségű nikotin, hatás-ellenhatás, kevés energia, 48 órás napok utáni sóvárgás, sok szerelem, utazás, placcon kávé.

Vizsgafilm, és más ötletek, amikre nincs időm, se erőm, de muszáj.

Mindenesetre a sok hallgatásom után lassan valami egyetemi kapcsolatháló is kezd kialakulni, bár nehezen illeszkedem közösségbe, túlságosan makacs, és elvárásos vagyok, amíg lehetőségem van arra a luxusra, hogy megszűrjem a környezetem.

De a hétvégém gyönyörű volt, Skinsparty, aka Crystal Castles @ Flex, Wien, évforduló \w Kóckófic, és sok-sok endorfin.

Meg megtanultam az ikea katalógust fejből.

Nagyjából ez van mostanság. 33 felé szakadok, de élvezem.

És már várom a lakásavatót. /m/

333 km/h

Ismét itt az egyetem, úgyhogy ismét tele lett a fejem mindenféle kiírandó dolgokkal, amiket most úgysem fogok tudni jól szavakba önteni, de próbálkozni kell. Vissza kell hozni az író skillt, mert azt hiszem szükségem lesz rá.

Az első hét meglepően jó volt, a rózsaszín párducmintás miniszoknya, és a red pill-blue pill fülbevalók önbizalmat adtak. Tanárok fifty-fifty arányban semmilyenek és hihetetlen egyéniségek, ami érdekes arány, de izgi.

Utolsó hónapot végigdolgoztam, így a nyár nem volt túl hosszú, de legalább tartalmas. Bár Avignon különböző okok miatt ugrott, sikerült maradandó bőrkárosodást okoznom magamnak. Nem, a kettő nem függ össze, de ennyi koffeinnal a véráramomban nehéz összefüggő lenni.

Kófic dolgozik. Eleinte kissé nyüszögve fogadtam, de aztán ahogy nekem is estek be a tennivalók, megbarátkoztam vele.

Októbertől tai-chizni fogok. Nem akarom minden nap az ő nyakába önteni a sok faszságot, ami rámragad napközben... Meglássuk mennyit használ.

Szóval igazából összefoglalva: zajlik az élet, igazából nagyjából olyan sebességgel, hogy beleszédülök olykor, és bele kell kapaszkodnom valamibe/valakibe, különben kirepülnék a hintából.

We'll see.